Toluca lake vårdcentral http://sverigepiller.com/ sjukförsäkring för f1 studenter
browser icon
You are using an insecure version of your web browser. Please update your browser!
Using an outdated browser makes your computer unsafe. For a safer, faster, more enjoyable user experience, please update your browser today or try a newer browser.

Története

Terény az Északi – középhegységben, a Cserhát lankái által körülvett település, közepén a Szanda – patak csordogál. Községünk eredetileg a Bócsok nevű dűlőben helyezkedett el. Az itt talált kör alakú tűzhelyek, cserépedények utalnak arra, hogy már a bronzkorban is laktak itt. A Terényhez tartozó Kiskér puszta a honfoglalás korban a Kér nemzettség szálláshelye volt. A Barátszurdok feltáratlan épületmaradványai, a Fehérbarátok kolostorának romjai. A tatárjárás után építették újjá a mostani helyén a falut. Terény már 1283-ban falu volt, a középkorban városi kiváltságokkal bírt, oklevelekben Vásáros – Teryén néven szerepelt. 1506-ban a falu a tergini Radnóthy György birtokában állt. 1518-ban Werböczy kölcsönös örökösödési szerződést kötött Erdődy Péterrel többek között Teryn falura is. 1598-ban Balassa Zsigmond volt a földesura. 1633-34-ben a váci nahijében a török hódoltsághoz tartozott. A török hódoltság után, 1686-ban gróf Zichy István kapta meg a települést, adományként. A XVIII. századtól gróf Zichy, Baloghy, Balassa és herceg Esterházy család birtokolta a települést. Később a Zichy család, majd gróf Károlyi Erzsébet Pappenheim Szigfridné volt birtokos. Dr. Borovszky Samu könyvében megemlíti, hogy Terénynek igen régi pecsétje van (sajnos ez ma már nincs meg) és Terénynek városi rangja volt.

Az 1700-as években betelepült szlovákok a felvidékről jöttek, sokan Árva megyéből, a Morva folyó környékéről.
Az 1828-as év adatai között feltűnik, hogy az állattartáson belül kiemelkedő volt a lótenyésztés. A II. világháború előtt még díjazott lovakat is tartottak a faluban. A századfordulón mezőgazdasági szeszgyár és gőzmalom működött Kiskér pusztán. Az 1950-es évek elejéig kőszénbánya működött Kiskér – Bányatelepen, ahonnan kisvasúttal szállították a szenet a mohorai állomásra. 1945 előtt csupán 5-6 nagyobb gazda élt a településen, a lakosság nagy része napszámosként vagy summásként dolgozott Pázmány Péter és Butter báró birtokán. Az 1945-ös földosztás során több nincstelen jutott földhöz. 1960-ban megalakították a termelőszövetkezet. 1975-ben az aránylag jól működő szövetkezetet egyesítették a szandai termelőszövetkezettel.

Print Friendly