Terény

Terény az Északi – középhegységben, a Cserhát lankái által körülvett település, közepén a Szanda – patak csordogál. Községünk eredetileg a Bócsok nevű dűlőben helyezkedett el. Az itt talált kör alakú tűzhelyek, cserépedények utalnak arra, hogy már a bronzkorban is laktak itt. A Terényhez tartozó Kiskér puszta a honfoglalás korban a Kér nemzettség szálláshelye volt. A Barátszurdok feltáratlan épületmaradványai, a Fehérbarátok kolostorának romjai. A tatárjárás után építették újjá a mostani helyén a falut. Terény már 1283-ban falu volt, a középkorban városi kiváltságokkal bírt, oklevelekben Vásáros – Teryén néven szerepelt. 1506-ban a falu a tergini Radnóthy György birtokában állt. 1518-ban Werböczy kölcsönös örökösödési szerződést kötött Erdődy Péterrel többek között Teryn falura is. 1598-ban Balassa Zsigmond volt a földesura. 1633-34-ben a váci nahijében a török hódoltsághoz tartozott. A török hódoltság után, 1686-ban gróf Zichy István kapta meg a települést, adományként. A XVIII. századtól gróf Zichy, Baloghy, Balassa és herceg Esterházy család birtokolta a települést. Később a Zichy család, majd gróf Károlyi Erzsébet Pappenheim Szigfridné volt birtokos. Dr. Borovszky Samu könyvében megemlíti, hogy Terénynek igen régi pecsétje van (sajnos ez ma már nincs meg) és Terénynek városi rangja volt.

Az 1700-as években betelepült szlovákok a felvidékről jöttek, sokan Árva megyéből, a Morva folyó környékéről. Az 1828-as év adatai között feltűnik, hogy az állattartáson belül kiemelkedő volt a lótenyésztés. A II. világháború előtt még díjazott lovakat is tartottak a faluban. A századfordulón mezőgazdasági szeszgyár és gőzmalom működött Kiskér pusztán. Az 1950-es évek elejéig kőszénbánya működött Kiskér – Bányatelepen, ahonnan kisvasúttal szállították a szenet a mohorai állomásra. 1945 előtt csupán 5-6 nagyobb gazda élt a településen, a lakosság nagy része napszámosként vagy summásként dolgozott Pázmány Péter és Butter báró birtokán. Az 1945-ös földosztás során több nincstelen jutott földhöz. 1960-ban megalakították a termelőszövetkezet. 1975-ben az aránylag jól működő szövetkezetet egyesítették a szandai termelőszövetkezettel.

A község mai címere: álló, tojásdad alakú pajzs kék mezejében egyenes zöld talajon egy hegyével felfelé, élével pedig balra, tehát kifelé néző ezüst színű ekevas, tőle jobbra három, piros – fehér – zöld szalaggal összefogott aranyszínű buzaszál látható. A pajzsfőt ívelt, háromlevelű heraldikai aranykorona díszíti. A pajzstakarót két szál rózsa szimbolizálja, amelynek levelei zöldek, virágai pedig vörösek, s a pajzsot jobbról és balról övezik. A rózsaszálak a pajzs aljától indulnak, szárukkal egymást keresztezik, s a pajzs közepéig érnek.

A község zászlaja: téglalap alakú, mérete: 150 x 75 cm, anyaga selyem, körbeszegve ezüstzsinórral. A zászló mindkét oldala egyforma, kék – fehér (ezüst). Amelyet akként kell elképzelni, hogy a zászlót hosszában megfelezzük (vágjuk), s annak felső része kék, alsó része pedig fehér (ezüst). A zászló egyik oldalán 35 x 26 cm nagyságú címer látható, amely a középtengelytől kissé a zászlórúd felé helyezkedik el, úgy hogy a címert övező két rózsaszál helye nem ér át a zászló kék mezejébe.

Terény Nógrád megyében, Magyarország északi részén, a Cserhát hegység lábánál található apró település. Budapesttől 80, Balassagyarmattól 20 kilométerre található. A legközelebbi vasútállomás Magyarnándorban van. Rendszeres autóbuszjárat köti össze Balassagyarmattal.

Apátújfalu

• Polgármestere: Jámbor László
• Cím: Obecný úrad Opatovská Nová Ves č. 189, 991 07 Slovenské Ďarmoty
• Telefon / Fax: 00 421-47-4894201
• E-mail:

Terény Község Önkormányzat testvérközsége a Szlovákiai Apátújfalu. Testvérközségünk a történelmi Hont és Nógrád határán fekszik, az Ipolyság – Nagykürtös főútvonal közelében, az Ipoly folyótól északra. A mai Nagykürtösi járás falujának neve csak 1902-ben fordult elő először, ekkor egyesítették ugyanis Apátit és Újfalut. Terény szlovák anyanyelvű nemzetiségi község, őseink Felvidékről kerültek ide az 1700-as években.Az 1970-es évek közepén felmerült annak igénye, hogy az akkori Csehszlovák területen lévő magyarok által lakott községgel testvérfalusi kapcsolatot létesítsünk. A kezdeti lépéseket a két községben lévő helyi sportegyesület tagjainak közös “öregfiúk” labdarúgó mérkőzései jelentették. Ezen rendezvényen meghívottként részt vettek mindkét község elöljárói, vezetői. A lakossági kapcsolatok kiépítése, a baráti szálak erősítése indokolta a kapcsolatok felvételét, elmélyítését. Írásos megállapodást 1993. évben kötöttek, a megállapodásban rögzítve vannak a fontosabb együttműködési területek. Mindkét Községi Önkormányzat az együttműködés keretén belül gondoskodik: a társközséggel való kapcsolatépítésről, a kölcsönös, mindkettő önkormányzatot érintő kérdések összehangolásáról, a testvérfalusi fejlődés elősegítéséről, a községeikben működő civil szervezetek, egyesületek kapcsolatfelvételének kialakításáról, fenntartásáról, annak fejlesztési lehetőségeiről, a kulturális, sport és közművelődési, valamint közoktatási területen tartandó rendezvényeken való kölcsönös megjelenési ill. meghívási kötelezettségről, a kölcsönös előnyökkel járó pályázati lehetőségek kihasználásáról, együttes pályázatok beadásáról, az anyaországban lévő nemzetiségi nyelv oktatásának biztosításáról, ahhoz szükséges tárgyi eszközök átadásáról, a nemzetiségi nyelvek használatának egyenjogúságáról, megmaradásáról, a testvérfalusi kapcsolatok további fejlesztéséről intézményes keretek között. Ennek keretén belül továbbfejlesztik a két község lakossága, a két község egyházai közötti személyes kapcsolatokat, kiterjesztve azt a családok és gyermekek közötti barátsággá. Testvérközségünk részt vesz a Csábi Patak Völgye Kistérségi Társulásban, amely 11 önkormányzat társulása. A társuláshoz az alábbi önkormányzatok tartoznak: Csáb, Lukanénye, Bátorfalu, Leszenye, Apátújfalu, Szlovákgyarmat, Dacsókeszi, Apátfalva, Szelény, Haraszti, Kiscsalomija.

https://www.opatovskanovaves.sk/